Kudarc utáni motiváció

Balogh Petya említette, hogy élete első startupjában több mint egy évig dolgozott napi 12-14 órán, heti hét napon keresztül, és végül tudjátok, hogy miért lett az egész bukás? Mert a merevlemeze megadta magát, ő pedig botor módon semmilyen biztonsági mentéssel nem rendelkezett a létrejött (rész)eredményekkel kapcsolatban. A nyilvánvaló adminisztratív tanulság mellett nem lehet nem észrevenni és szörnyülködni azon, hogy mennyire beláthatatlan mennyiségű munka ment a kukába látszólag feleslegesen.

Ő képes volt innen ismét nekifutni, és folytatni az útját, neked lenne lelki erőd hasonlóhoz?